Sokszor halljuk, hogy a fogak minősége, élettartama részben öröklött tényezőkön múlik. Mégis, nagy a jelentősége az első néhány életévnek, ugyanis ilyenkor alakul ki a száj jellegzetes baktériumflórája, mely hosszútávon kihat a fogak élettartamára. A tejfogak idővel kiesnek, de attól még ezekre is vigyázni kell: a szuvasodás nemcsakfájdalmas lehet, de rágási nehézségeket és állkapocs-záródási zavarokat okozhat – előfordulhat tehát, hogy az elhanyagolt tejfogak miatt kell később fogszabályozót viselnie a gyermeknek a maradandó fogain. Sőt, a beszédfejlődéshez is egészséges, ép fogazat szükséges.
Mit tehetünk tehát, hogy megóvjuk a legkisebbek fogait, s ezáltal elkerüljük a felnőttkorban megfigyelhető fogászati problémák megjelenését? Tartsuk be az alábbi tanácsokat, s gyermekünk egész életében hálás lesz a gondos törődésért!
A babák első fogait még nem kell fogkefével megmosni, a lepedéket viszont már ekkor érdemes eltávolítani – erre a célra legmegfelelőbb az ujjunkra tekert nedves gézlap, de vásárolhatunk ujjra húzható fogdörzsölőt vagy fogkefét is. Ez utóbbiból többféle típus is kapható, de arra mindig ügyeljünk, hogy a gyermek életkorának megfelelőt válasszuk. A tisztítást rendszeresen, étkezések után és lefekvés előtt érdemes elvégezni. Fogkrémet egyik esetben se használjunk. Kétéves kor után már javasolt a pici, puha sörtéjű fogkefe használata. Fogkrémből csak keveset, és kizárólag a baba életkorának megfelelőt használjunk. Ma már többféle, kifejezetten pici babáknak javasolt fogkrémmárka közül lehet választani.
A kisgyermekkori fogkefehasználat egyik legfontosabb célja, hogy kialakítsuk a megfelelő fogmosási szokásokat, vagyis a baba már úgy nőjön fel, hogy az étkezések után és este fogat mos. Ebben nagy segítség a szülői példamutatás is, ugyanis ezzel motiválhatjuk leginkább a kisebbeket a fogmosásra.
Körülbelül nyolc éves korig javasolt, hogy együtt mosunk fogat, mert a gyerekek ekkor még nem elég ügyesek, és érdemes felügyelni a technikájukat.
Amennyiben nem vagyunk benne biztosak, hogy mi magunk tudjuk (és ezáltal gyermekünknek is tovább tudjuk adjni) a helyes fogmosási technikát, forduljunk szakemberhez. Nyugodtan kérjünk tanácsot a fogorvostól, dentálhigiénikustól, aki szívesen elmagyarázza nekünk – és gyermekünknek – a szájápolással kapcsolatos tudnivalókat, illetve egy ún. tréning keretében a gyakorlatban is megtanít helyesen, alaposan fogat mosni. Emellett kérhetjük, hogy amikor elérkezik az idő, hogy gyermekünket indokolt lenne vizsgálatra vinni, vegyék fel velünk a kapcsolatot, és egyeztessünk időpontot a gyermek számára is.
Hazánkban talán meglepőnek és korainak tűnhet, nyugaton azonban már bevett gyakorlat, hogy a gyermekek 6 és 12 hónapos kor között részt vesznek az első fogorvosi kontrollon. Természetesen itt nem kell rögtön kezelésre gondolni: a fogorvos ekkor még csak felméri a fogak és az íny állapotát. Fontos ugyanakkor, hogy ezáltal a kicsinek kellemes emlékei is lesznek a fogorvosi rendelővel kapcsolatban: ekkor ugyanis általában azt tapasztalja, hogy egy kedves doktor néni vagy -bácsi félévente belenéz a szájába, és ámuldozik, mennyi gyönyörű fogacskája van, megdicséri, milyen szépen mos fogat, esetleg orálkamerával meg is mutatja a kis fogsort, melytől a gyermeket büszkeség és jó érzés tölti el.
Sok szülő azonban beleesik abba a hibába, hogy – talán saját korábbi negatív élményeiből kiindulva – tologatja a kontroll időpontját, kerüli a fogmosás, szájápolás, fogorvos témát, illetve tényleg csak akkor keresi fel az orvost, ha már megtörtént a baj. És persze ugyanezt teszi a gyerekkel is: „á, ez csak egy tejfog, „csak egy kis szuvasodás”, „úgyis kiesik”, és a többi. De mint azt már írtuk, a felnőttkori problémák elkerülése végett igenis el kell látni minden sérült tejfogat is, felelőtlenség lenne nem törődni vele. Továbbá tény, hogy azok a gyerekek, akik csak az első szuvas fogak megjelenésekor kerülnek fogorvoshoz, értelemszerűen fájdalommal és félelemmel kötik azt össze magukban, később is kerülni fogják a rendelőt, elhanyagolják a fogászati kontrollt és csak akkor jutnak el az orvoshoz, amikor már nagy a baj.
Ha gyerekekről van szó, a sikeres küldetéshez két alapvető dologra van szükség: az egyik a jó szakember kiválasztása, a másik pedig a gondos otthoni előkészítés. Mit tehetünk tehát, mielőtt gyermekünket fogorvoshoz vinnénk?
Minden esetben érdemes olyan jól felszerelt rendelőt választani, ahol az orvosok, asszisztensek és dentálhigiénikus szakemberek is jól képzettek, és emellett megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a kisgyermekek ellátása terén. Először is, ha lehet, beszéljünk a fogorvossal még az időpont-egyeztetés előtt: fontos a jó személyes benyomás, a bizalom, mert a mi érzéseink gyermekünkre is hatni fognak. Ha az orvos nem szimpatikus, vagy nem érezzük magunkat (és gyermekünket) biztonságban a székében, nyugodtan keressünk másik szakembert – ebben a játékban ugyanis a bizalom kiemelten fontos.
Ha megtaláltuk a megfelelő szakembert, már a kezelés előtt 1-2 héttel érdemes a gyermekkel beszélgetni a dologról: meséljük el neki lépésről lépésre, mi fog történni, illetve miért fontos, hogy elmenjünk a vizsgálatra. A fogorvosi rendelő, főleg ha nem kapcsolódik hozzá fájdalom, vagy félelem, kifejezetten szórakoztató tud lenni a gyerekek számára – különösen, ha otthon felkészítjük rá egy kis fogorvosos játékkal (pl. anyu időnként bevilágít a zseblámpával a maci szájába, aztán a gyerek szájába, majd a gyermek is a szülőkébe, stb). Továbbá beépíthetjük a napi rutinba, hogy könyvekből is mesélünk „fogas” történeteket (kiváló könyv például az Izgő-mozgó fogaim – Minden amit a fogakról tudni szeretnél) – ezek a történetek általában várakozással, jóleső izgalommal töltik el a gyermeket a nagy találkozás előtt.
Ilyen előkészületek után általában az első, fogorvossal való találkozás remekül sikerül. Mint már írtuk, optimális esetben az első (néhány) találkozás inkább csak ismerkedés, beavatkozás még nem történik: orvos és kis páciense ekkor még csak megismerkednek, a gyerek körbejárja a rendelőt, a fogorvos végigmutogatja az összes „félelmetes” eszközt, sőt, ezeket akár ki is lehet próbálni. Ha az orvos a későbbiekben szükségét látja valamilyen beavatkozásnak, annak megfelelően elmeséli a kicsinek is a kezelés menetét, megmutatja a szükséges eszközöket, a kicsi kipróbálhatja a gyümölcsízű érzéstelenítő gélt, liftezhet a fogorvosi székben, kipróbálhatja a lámpákat, stb.
Ezt követően a legközelebbi időpont előtt a gyerek már várja a találkozót, tudja, mi fog történni, mesél a korábbi tapasztalatairól, és ha esetleg a későbbiekben valamilyen kezelésre lesz szüksége, a kialakult bizalom talaján könnyebb lesz rávenni a kezelésekre is. A szuvasság kezelése mellett az egyik leggyakoribb kezelés a kicsiknél a barázdazárás. Ez azt jelenti, hogy az előtörés után nem sokkal a fog rágófelszínén található mély barázdákat egy tömőanyaggal, általában fúrás nélkül betömjük. Ha ez nem egyből a fog előtörése után van, vagy már kissé elszíneződött, ezáltal fertőzött a barázdarendszer, akkor kiterjesztett barázdazárás kellhet: ekkor a legkisebb fúróval kitisztítjuk a barázdákat, s utána tömjük be. Sok esetben ehhez sem kell érzéstelenítés.
Azonban, ha mégis érzéstelenítésre van szükség, kisgyermekek esetében léteznek fájdalommentes módszerek is: ha szükséges injekció, akkor azt egy jó szakember sokkal vékonyabb tűvel tudja beadni, szinte észrevétlenül, illetve előtte az íny vagy nyálkahártya felszínén spray-t vagy gyümölcsízű zselét is alkalmazhat, hogy maga a szúrás se fájjon.
Sokan kérdezik, hogy jó-e, ha a szülő is bent van a rendelőben a gyerekkel. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szülő a gyermek-orvos viszony egyik mozgatórugója – ez a fogászatban sincs másképp. Az első találkozásnál mindenképp legyen jelen a szülő, és ha lehetséges, a későbbi kezeléseken is legyen a gyermek mellett. Azonban fontos mérlegelni – természetesen a gyermek életkorának megfelelően -, hogy van olyan gyermek, aki szívesebben megy be egyedül: „anya, én bátor vagyok”; továbbá, hogy a szülő érzelmei, félelmei hatással lehetnek a gyerek érzelmeire, élményeire is. Tehát amennyiben a szülő pozitívan, támogatóan tud a gyermeke mellett lenni az adott helyzetben, az növelheti a kicsik biztonságérzetét, kooperációját. Azonban ha a szülő saját személyes félelmeit, negatív érzéseit kivetíti a gyermekre, jobb, ha a váróban marad, s bízik az általa választott, képzett, kedves, szakértő rendelői személyzet hozzáértésében.
DR. SZANYI RÉKA
FOGORVOS (GYERMEKFOGÁSZAT)
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FOGORVOSTUDOMÁNYI KARÁN VÉGZETT, JELENLEG IS A
KAR MUNKATÁRSA, EMELLETT A SMILE DENT FOGORVOSI CENTRUM
GYERMEKFOGORVOSA IS. FŐBB FELADATAI KÖZÖTT A KISGYERMEKEK FOGÁSZATI
ELLÁTÁSÁT VÉGZI, ISKOLÁKBAN, ÓVODÁKBAN SZŰRÉSEKET VÉGEZ, SZÁJÁPOLÁSI
TANÁCSADÁST TART, PREVENCIÓRA NEVEL, MEGTANÍTJA A HELYES SZÁJÁPOLÁS
ALAPJAIT.