Parodontológia

 

A parodontológia a fogorvoslás fogíny- és fogágybetegségek gyógyításával foglalkozó szakterülete. A fogágybetegség a fog támasztó szöveteinek gyulladását, megbetegedését, leépülését jelenti, és a felnőtt lakosság 90%-ánál előfordul. Legfőbb oka a nem megfelelő szájhigiénia, azonban számos egyéb rizikótényező is hozzájárul fogágybetegség kialakulásához: ide sorolható a genetikai hajlam, a dohányzás, a szisztémás betegségek, a stressz, az előrehaladott életkor, előző parodontális folyamat, a rossz szájhigiéne, a fogászati kezelések minősége is.
 
Helytelen fogápolás mellett azonban eredendően egészséges, ellenálló fogzománcú és fogszövetű embereknél is kialakulhat a betegség. A fogágybetegség elsődleges okozói ugyanis a szájüregben elszaporodó baktériumok, amelyek ún. plakkot (a fogak felületére tapadó vékony réteget) képeznek. A plakk baktériumokat, levált hámsejteket, fehérjéket és szénhidrátokat tartalmaz. Ha a plakkot otthon nem tudjuk megfelelően eltávolítani, kialakul a fogkő. A lepedékben lévő és a fogkő felszínén megtapadó baktériumok, illetve maga a fogkő is irritálják az ínyt, ami gyulladás kialakulásához vezet.
 
Különböző gyulladásos folyamatok már egész fiatal korban is viszonylag gyakran jelentkeznek: a 4-13 éves gyermekeknél leggyakrabban ínygyulladás (gingivitis) figyelhető meg, ami általánosságban is egyik leggyakrabban előforduló gyulladás az emberi szervezetben. Kamaszkorban és várandósság idején – a hormonális változások következtében – még gyakrabban jelenik meg az íny- és ennek következtében fogágygyulladás.
 
A fogágybetegséget komolyan kell venni, mert bár korai stádiumban teljesen fájdalommentes, nem megfelelő szájápolás mellett könnyen, szinte észrevétlenül alakul ki – a kezeletlen fogágybetegség következménye pedig a fogazat meglazulása, majd végső soron a fogak elvesztése lehet. 
 
Továbbá, a fogak elvesztésén túl – az Amerikai Parodontológiai Társaság szerint – a fogágybetegség lehetséges következményei a szívinfarktus és az agyvérzés is. Sőt! A legfrissebb kutatások szerint a fogágybetegség fokozza a pikelysömör (psoriasis), rheumatoid arthritis (idült sokízületi gyulladás), illetve cukorbetegség (diabetes mellitus) kialakulásának kockázatát is az erre hajlamos személyeknél – mi több, a már fennálló betegségek súlyosságában is kiemelt jelentőséggel bír. Mindezek tükrében kijelenthetjük, hogy a már kialakult fogágybetegség kezelésével az egyéb betegségek általános állapota is nagymértékben javítható.
 
Alapvető különbség a fogínygyulladás és a parodontitisz között, hogy az utóbbi tartós károsodást okoz. Mindkét folymatot kevezőtlenül befolyásolja a stressz, az alkoholfogyasztás és dohányzás. Ugyanakkor a helyes kezelés és a szájüreg megfelelő higiéniája a megbetegedés bármelyik stádiumában javíthat a fogíny állapotán, és megelőzheti az előrehaladott állapotok kialakulását. Sajnos azonban sok ember nem ismeri fel időben a tüneteket…
 

Hogyan ismerjük fel a fogágybetegséget? 

 

Jellemző tünetei az ínyduzzanat, illetve a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés. Rendszeres szájápolással, és a helyes fogmosási technika alkalmazásával megszüntethető a gyulladás, és helyreállítható az íny egészsége. Ennek hiányában azonban később fogágybetegség, végül akár a fog elvesztése is bekövetkezhet.
 
A betegség korai (mild) stádiumának tünetei a kellemetlen szájszag, időnként ínyvérzés. Ebben a korai szakaszban a folyamat még teljesen megállítható, rendszeres fogorvosi ellenőrzés mellett az egészséges fogazat visszaállítható. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a szájhigiénia megfelelő szinten tartása, amit mindennapi rendszeres fogmosással, fogselyem, szájvíz, esetleg más fogtisztító eszközök használatával, és rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel érhetünk el.
 
Amennyiben nem kezeljük az ínygyulladást, a folyamat továbbterjed és közepes (moderate) stádiumba lép. Ekkor beindul a fogak mozgása: rések alakulnak ki a fogak között, az íny visszahúzódik, a fogak mozogni kezdenek. Ebben a stádiumban folyamatos, gyakori (minimum háromhavonkénti) fogorvosi felügyelet mellett a folyamat lassítható, és a fogazat élettartama meghosszabbítható. 
 
Végül a súlyos (severe) stádiumban már nagymértékű csontpusztulás figyelhető meg, ekkor a fogak már észrevehetően mozognak, kiesnek, kitörnek, melynek eredményeként a teljes fogazatot érintő fogvesztés következik be. Ebben a kritikus stádiumban már a sebészeti beavatkozás és gyakran a fogak elvesztése is elkerülhetetlen lehet. 
 
Az alábbi kérdések megválaszolásával kiderítheti, hogy Önt érinti-e a fogágybetegség: 
 
1. Dohányzik?
2. Terhes?
3. Cukorbetegségben szenved?
4. Szed fogamzásgátló tablettát?
5. Sokat stresszel?
6. Kellemetlen szájszagra panaszkodik?
7. Duzzadt és vörös az ínye?
8. Vérzik az ínye fogmosáskor / fogselyem használatakor?
9. Visszahúzódott az ínye?
10. Mozog valamelyik foga?
11. Észrevette, hogy fogai elmozdultak, helyükről elvándoroltak?
12. Az utóbbi időben veszített el fogat? 
 
Amennyiben kettő vagy több kérdésre igennel válaszolt, lehetséges, hogy Ön is fogágybetegségben szenved. Keresse fel fogorvosát a fogágybetegség kizárása, illetve a pontos diagnózis felállítása végett! 
 
A fogágybetegségek és a fogak elvesztésének megelőzésben egyértelműen a helyes szájápolás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzéseken való részvétel a döntő. Sajnos a betegség kialakulását nem sikerül mindig megakadályozni, de a folyamatok lassításában jó eredményeket lehet elérni. 
 
Amennyiben úgy gondolja, hogy Ön fogágybetegségben szenved, mielőbb keresse fel fogorvosát, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat, tanácsot ad a megfelelő kezelésekről, illetve segít a helyes szájápolás elsajátításában is.

Jöjjön el hozzánk egy általános kivizsgálásra, akár már holnap!